A hatályos felsőoktatási felvételi kormányrendelet tartalmazza, hogy a felsőoktatási intézmények mely szakokon szervezhetnek egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát – összefoglaló néven alkalmassági vizsgát.

A vizsgáról szóló értesítést (vizsgabehívót) az adott felsőoktatási intézmény küldi meg a jelentkező részére, ezért amennyiben a jelzett első vizsga időpontja előtt egy héttel még nem kap ilyen tartalmú levelet, akkor célszerű az adott intézménytől érdeklődnie ezzel kapcsolatban.

Az alkalmassági vizsgán elért teljesítmény nem pontszámmal, hanem „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítéssel értékelhető.

Amennyiben a nem magyar állampolgárságú jelentkező magyar nyelvű képzésre jelentkezik és nem tudja dokumentummal igazolni a tanulmányai folytatásához szükséges magyar nyelv ismeretét, a felsőoktatási intézmény magyar nyelvi alkalmassági vizsgát szervezhet számára. A felsőoktatási intézmény dönt arról, hogy milyen dokumentumot fogad el (pl. magyar oktatási nyelvű középiskolai bizonyítvány, magyar, mint idegen nyelv nyelvvizsga-bizonyítvány stb.). A magyar nyelvi alkalmassági vizsga értékelése „megfelelt" vagy „nem felelt meg" lehet. A „nem felelt meg" minősítés esetén a jelentkező felvételi összpontszáma 0, azaz nulla.

Figyelem! Aki az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma 0, azaz nulla, azaz nem vehető fel az adott jelentkezési helyre!

A fogyatékossággal élő jelentkezőt az alkalmassági vizsgán a felsőoktatási intézmény szabályzata szerint illethetik meg kedvezmények, illetve felmentések.

Figyelem! csecsemő- és kisgyermeknevelő, a konduktor, az óvodapedagógus, a tanító szak alkalmassági vizsgáját és az osztatlan tanárképzés pályaalkalmassági vizsgáját egy helyen kell letenni, és azt a többi jelentkezési helyén is figyelembe veszik. A többi alkalmassági vizsgán (pl. testnevelés, művészeti képzés stb.) minden intézményben részt kell vennie, ahová jelentkezett.

 

A mesterképzésre jelentkezők rangsorolásáról a felsőoktatási intézmény saját hatáskörben dönt, a jelentkezők által elért felvételi eredmények alapján, meghirdetett képzésenként.

A felvételi kormányrendeletben meghatározott keretfeltételek a következők:

  • A jelentkező teljesítményét minden esetben 100 pontos rendszerben kell értékelni.
  • A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg azzal, hogy csak az a jelentkező vehető fel, akinek a pontszáma a meghatározott pontszám (100 pont) 50 százalékát eléri.
  • Az értékelés független attól, hogy a jelentkező mely felsőoktatási intézményben szerezte korábbi oklevelét.
  • mesterképzésen maximálisan szerezhető 100 ponton belül az egyes többletpontok jogcímeit, mértékét és ezek megállapításának rendjét a felsőoktatási intézmények határozzák meg azzal a megkötéssel, hogy esélyegyenlőség jogcímen kötelesek többletpontot adni. Az esélyegyenlőség jogcímen belül hátrányos helyzet, fogyatékosság, valamint gyermekgondozás jogcímek esetében jogcímenként, külön-külön kell meghatározni a kapható többletpontokat. Az esélyegyenlőség jogcímen a jelentkezők legalább 1, de legfeljebb 10 többletpontra jogosultak.

A Soproni Egyetem által leggyakrabban alkalmazott rangsorolási, pontszámítási módok:

  • oklevél minősítése,
  • oklevél átlaga (egy vagy két tizedesjegy pontossággal),
  • felsőoktatásban megszerzett félévi (tanulmányi) eredmények átlaga,
  • szóbeli felvételi elbeszélgetés,
  • oklevél minősítésének szorzata (szorzószámmal),
  • motivációs beszélgetés.